Gimnáziumban egy jódarabig a padtársam volt, nagyon okos, nagyon művelt, rejtélyes, illedelmes, harcias, életrevaló, mégis kicsit magányos lány ő. Együtt érettségiztem vele, drámából emelt szinten, s akkor ő volt az, aki bőkezűen küldözgette a kidolgozott tételeket.
Egyszer tízórai szünetben szendvicset cseréltünk, bölcs egyetértésben, hogy "a másiké mindig jobban ízlik", így mindkettőnk ugyanolyan jól jár.
Múlt héten ilyen grimaszokat produkált nekem, és én lelkesen papírra vetettem.
Szeretem.
6.26.2010
Tojáséj
És így lesz plakát a négyzetcentis firkából. Remélem, a Maladype örül neki, ha véletlenül reábukkan!
6.22.2010
6.12.2010
6.10.2010
Tér-Sík
Subscribe to:
Posts (Atom)

















